Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma

4044 Debrecen, Kálvin tér 16.
Központi telefonszám: +36 (52) 414-744
Gimn. Titkárság: +36 (52) 516-896
Fax: +36 (52) 315-630; (52) 516-945
Fiúinternátus: +36 (52) 414-744
Leányinternátus: +36 (52) 414-744

Az intézmény rövidített elnevezése:
REFI, Debrecen

Telephelyek:
Gimnázium és Fiúinternátus: 4044 Debrecen, Kálvin tér 16
Andaházy-Szilágyi Leányinternátus: 4032 Debrecen, Poroszlay út 10.

Az intézmény honlapjának címe:
www.drk.hu/gimn.htm

Az intézmény(vezetés) közérdekű E-mail címe(i):
refi@refint.drk.hu

Az intézmény mellett működő alapítvány elnevezése, adó- és számlaszáma:

  • Alapítvány a Refiért (Adószám: 19128324-1-09, Számlaszám: 117380008 20184689)
  • Orando et Laborando Alapítvány (Adószám: 19123570-1-09, számlaszám: 117380008 20186258)
  • Nagy Géza Emlékverseny Alapítvány (Adószám: 18548839-1-09, számlaszám: 117380008 20703633)
  • Tanítványok a Diákokért Alapítvány (Adószám: 19126061-1-09, számlaszám: 10300002-34601417-70073285)

A fenntartó hivatalos (teljes) elnevezése:
Tiszántúli Református Egyházkerület

A fenntartó székhelye:
4026 Debrecen, Kálvin tér 17.

A fenntartó telefonszáma(i):
+36 (52) 412 459

A fenntartó faxszáma(i):
+36 (52) 414 400

A fenntartó honlapjának címe:
http://www.ttre.drk.hu

A fenntartó (elnökség) közérdekű E-mail címei:
hivatal@pushiv.drk.hu

Az intézmény (újra)alapításának éve:
1538

A régi, illetve új intézmény rövid története:
A Debreceni Református Kollégium 1538-ban lett protestáns intézmény. A tanárok folyamatos névsora 1570-től, a diákoké 1588-tól ismert. Az iskola első ismert törvény-könyve 1657-ből származik. A törökök által 1660-ban elpusztított váradi iskola Debrecenbe menekült, így vált a debreceni Kollégium az ország egyik legjelentősebb oktatási intézményévé, egyben az ellenreformáció idején a lelki-szellemi ellenállás egyik köz-pontjává.
A Kollégium élete a XVIII. század végéig sajátos módon szerveződött, a diákság nagy-fokú önállósággal, autonómiával rendelkezett, s maga gondoskodott az iskola működéséről, gazdálkodásáról, a fegyelmezésről. Nagy szerepet játszottak a Kollégium történetében a diákegyesületek (tűzoltótársaság, a Kántus /énekkar/, az önképzőkörök, réz-metsző társaság…), amelyek a felvilágosodás korától erősödtek meg. A kollégiumi oktatás évszázadokon keresztül az általános (enciklopédikus) műveltség-ideált igyekezett megvalósítani, nem ismerte a szakosodást, specializációt, gyakorlatilag mindenki ugyanazt a képzést kapta. A professzorok között is szép számmal akadtak polihisztorok, többféle területhez kiválóan értők (Maróthi György, Hatvani István, Szilágyi Sámuel, Budai Ézsiás…)
A végzős diákok legjobbjai külföldi ösztöndíjasként Európa protestáns egyetemein (Svájc, Németország, Németalföld, Skócia) fejezték be tanulmányaikat, s hozták haza a legújabb tudományos eredményeket és könyveket. A külföldet járt diákok (peregrinusok) segítségével jutott el Debrecenbe a puritanizmus éppúgy, mint a négyszólamú zsoltár-éneklés vagy éppen a sztatikus elektromossággal végzett kísérletezés.
A peregrináció mellett a középkori debreceni Kollégium jellegzetessége volt a hozzá kapcsolódó partikula rendszer. Az intézményhez szorosan kötődő alsóbb szintű iskolák Debrecenből kapták tanítóikat (rektorok), az itt kiadott tanterveket és könyveket használták, s legtehetségesebb diákjaikat Debrecenbe irányították.
A Kollégium épületét 1802-ben tűzvész pusztította el. Az újjáépítés Péchy Mihály tervei alapján egészen 1875-ig tartott. Az 1848/49-es szabadságharc idején a Debreceni Kollégium központi szerephez jutott, mert az épület Oratóriumában (imatermében) tartotta üléseit 1949-ben a képviselőház, itt szövegezték meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.
Az 1850-es Entwurf gyökeres változtatásokra kényszerítette a Kollégiumot, fokozatosan szétváltak az egyes tagozatok (elemi, gimnáziumi, felső oktatás). A Gimnázium fokozatosan kialakította saját szemléltetőeszköz gyűjteményeit, ezek közül ma is a Gimnáziumban található a Szőnyi-féle ásványgyűjtemény, az állat- és növénygyűjtemény, valamint a régi fizikai eszközök gyűjteménye. 1913-ban készült el a Gimnázium Péterfia utcai épülete, amely a maga korában a legmodernebb iskolaépületek egyike volt hazánkban. Ebben az évben nyitotta meg kapuit a Dóczy Leánygimnázium.
A 2. világháború végén újra történelmi szerepet kapott a Debreceni Kollégium, mert 1944-45-ben az Oratóriumban ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az iskolák államosítása (1948) után sajátos feladat hárult az intézményre. Egyetlen engedélyezett protestáns középiskolaként igyekezett megőrizni, s a lehetőségek szerint továbbfejleszteni a református iskoláztatás értékeit, tapasztalatait. Állami nyomásra a Főgimnázium épületét 1972-ben átadta az államnak az egyház, azóta a Főépület mögötti, eredetileg főiskolai kollégiumnak készült épületben működik a Gimnázium.
A rendszerváltás után újraindult a Kollégium általános iskolája, óvodája. A 2000-ben visszakapott Dóczy épületébe a hat évfolyamos gimnáziumi tagozat költözött, s ma már önálló intézményként működik. A Főépület zsúfoltságát az 1998-ra elkészült 220 fős Andaházy-Szilágyi Leányinternátus épülete csökkentette.

Az intézmény közoktatási feladatai:
4 évfolyamos gimnáziumi képzés kollégiumi elhelyezés

Osztályok/csoportok száma:
14 gimnáziumi osztály (2 évfolyamon 3, 2 évfolyamon 4 osztály)

Létszámadatok 2003. október 1-jén (feladatonkénti bontásban):
Gimnázium: 487 Internátus (kollégium): 120 fiú, 223 lány

Felvehető tanulók száma:
Gimnázium: 120 fő (évfolyamonként) Kollégium: 80 fő (évfolyamonként)

Felvételi követelmény:
A tanulókról és családjukról lelkipásztori véleményt kérünk, konfirmáció előfeltétel. Írásbeli vizsga magyarból, matematikából és bibliaismeretből van. A szóbeli vizsga elbeszélgetés jellegű

Idegen nyelv tanítása:
Heti négy órában: angol, német Heti 3 órában: angol, német, latin

Képzési, szervezési sajátosságok:
Négy évfolyamos, általános tantervű gimnázium. Speciális osztályaink és csoportjaink (humán, reál biológia, reál matematika, informatika) magasabb óraszámot, illetve csoportbontást nyújtanak. Az egyik idegen nyelvet mindenki emelt óraszámban tanulja, a csoportok szintek szerint bontottak. Emelt szintű érettségire való felkészítést minden olyan tárgyból tartunk, amire van jelentkezés.

Pedagógiai hitvallás:
Az intézmény legfőbb nevelési célja, hogy diákjaival megismertesse a keresztyénség biblikus tanításait és hagyományait, s elsajátíttassa az ezekből fakadó erkölcsi normákat és értékeket. Kiemelt feladatnak tekintjük a közösségi felelősség kialakítását (család, egyház, nemzet, teremtett világ), az áldozatvállalásra és önálló gondolkodásra kész személyiség formálását. Az iskola jelmondata (ORANDO ET LABORANDO) jegyében arra törekszünk, hogy az iskola napi életében a szakmai munka (tudomány) és a református hitélet egymást erősítse és támogassa.

Nevezetes diák:

  • Ady Endre (1877-1919) költő
  • Arany János (1817-1882) költő
  • Baltazár Dezső (1871-1836) püspök, író
  • Bay Zoltán (1900-1992) fizikus
  • Budai Ézsaiás (1766-1841) lelkész, történész, professzor, püspök
  • Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) költő
  • Fazekas Mihály (1766-1828) költő, botanikus
  • Gulyás Pál (1899-1944) költő
  • Hatvani István (1718-1786) professzor, polihisztor
  • Horthy Miklós (1868-1957) tengernagy, kormányzó
  • Hőgyes Endre (1847-1906) orvosprofesszor, bakterológus
  • Imre Sándor (1820-1900) irodalomtörténész, nyelvész
  • Irinyi János (1817-1895) természettudós
  • Karácsony Sándor (1891-1952) pedagógus, író, lapszerkesztő
  • Kazinczy Ferenc (1759-1831) költő, nyelvújító
  • Kerekes Ferenc (1784-1850) kollégiumi tanár, matematikus
  • Kocsi Csergő Bálint (1647-1698) lelkész, pataki tanár, gályarab prédikátor
  • Kovács János (1816-1906) kollégiumi tanár, Afrika-kutató
  • Kölcsey Ferenc (1790-1838) költő, a Himnusz szerzője>
  • Latabár Endre (1812-1873) színművész
  • Maróthi György (1715-1744) professzor, polihisztor, a Kántus alapítója
  • Medgyesi Pál (1605-?) lelkész, puritán egyházi író
  • Medgyessy Ferenc (1881-1858) orvos, szobrász
  • Móricz Zsigmond (1879-1942) író, lapszerkesztő
  • Oláh Gábor (1881-1942) költő regényíró
  • Péchy Mihály (1755-1819) építész
  • Révész Kálmán (1860-1931) püspök, egyháztörténész
  • Sarkadi Imre (1921-1961) író, újságíró
  • Schulek Frigyes (1841-1913) építész, műegyetemi tanár
  • Sinai Miklós (1730-1808) professzor, egyháztörténész, püspök
  • Szabó Lőrinc (1900-1957) költő
  • Szabolcska Mihály (1861-1930) lelkész, költő
  • Szenczi Molnár Albert (1574-1639) lelkész, zsoltárfordító, egyházi író
  • Szikszai György (1738-1803) lelkész, egyházi író
  • Szőnyi Pál (1809-1878) író, pedagógus, ásványgyűjtemény létrehozója
  • Tessedik Sámuel (1742-1820) evangélikus lelkész, mezőgazdász, író
  • Tisza István (1861-1918) politikus, miniszterelnök

Nevezetes tanár:

  • Budai Ézsaiás (1794-1822) történelem, klasszika filológia, theológia
  • Csikesz Sándor (1923-1940) theológia
  • Dóczi Imre (1887-1930) görög-latin
  • G. Szabó Kálmán (1922-1955) rajz
  • Hatvani István (1749-1786) filozófia, theológia, természettudományok
  • Imre Sándor (1859-1872) magyar nyelv és irodalom
  • Kerekes Ferenc (1823-1850) természetrajz, matematika
  • Kovács János (1956-1896) latin, görög, természetrajz
  • Lisznyai Kovács Pál (1679-1693) történelem
  • Makkai Sándor (1938-1951) gyakorlati theológia
  • Maróthi György (1738-1744) történelem, természettudomány, zene
  • Martonfalvi Tóth György (1660-1681) theológia
  • Rózsa Tivadar (1967-1984) vallástanár
  • Sárvári Pál (1765-1846) filozófia
  • Sinai Miklós (1760-1801) történelem
  • Szilágyi Tönkő Márton (1669-1699) theológia, filozófia
  • Szilágyi Sámuel (1742-1759) filozófia, dogmatika, történelem
  • Varga Zsigmond (1915- 1956) vallástörténelem
  • Zsigmond Ferenc (1924- 1949) magyar, történelem

Testvérintézmények:

  • Dietrich Bonhoeffer Gimnázium, Hilden, Németország (25 éves kapcsolat, rend-szeres tanár- és diákcsere)
  • Gomarus College, Groningen, Hollandia (rendszeres diák- és tanárcsere, közös Socrates/Comenius program)
  • Székelyudvarhelyi Református Liceum, Erdély, Románia, (tanár- és diáklátogatások, közös Socrates/Comenius program)
  • Evangelische Mittelschule, Schiers, Svájc Tíz éven keresztül éves ösztöndíj két tanulónknak, rendszeres diákcsere, tanulmányi utak

További rendszeres kapcsolatok:

  • Nagyberegi Református Líceum
  • NagydobronyI Református Líceum, Kárpátalja, Ukrajna
  • Péterfalva Református Líceum, Kárpátalja, Ukrajna
  • Lorántffy Zsuzsanna Református Líceum, Nagyvárad, Erdély, Románia
  • Bethlen Gábor Gimnázium, Nagyenyed, Erdély, Románia
  • Apor Péter Mezőgazdasági Szakiskola, Kézdivásárhely, Erdély, Románia
  • Kolozsvári Református Kollégium, Erdély, Románia

A diákönkormányzat szervezeti rendje:
A gimnáziumi diákönkormányzatba minden osztály egy képviselőt választ titkos szavazással. Tagjai a diákönkormányzatnak a két internátus diákvezetői is. A DÖK maga választ-ja meg elnökét és helyettesét. Az internátusokban a szobafőnökök testülete, a SEDES képviseli a diákok érdekeit

Egyéb közlendők:
A Debreceni Református Kollégium keretében több közoktatási intézmény működik (óvoda, általános iskola, a Dóczy /hat évfolyamos/ Gimnázium, és a négy évfolyamos Gimnázium), ezeket közös Igazgatótanács irányítja. Az intézmények iránt általában nagy az érdeklődés, jellemző a helyhiány és zsúfoltság

Az intézményről megjelent főbb írások bibliográfiája:

  • A Debreceni Református Kollégium története. Jubileumi kiadvány. Szerkesztette: Barcza József, Budapest, 1988.
  • Balogh Ferenc: A Debreceni Református Kollégium története adattári rendszerben, Debrecen, 1904.
  • Barcsa János: A debreceni Kollégium és partikulái, Debrecen, 1905.
  • Győri L. János: Kősziklán épült vár, A Debreceni Református Kollégium története, Debrecen, 1993.
  • Nagy Sándor: A debreceni református kollégium, Hajdúhadház, 1933.
  • S. Szabó József: A debreceni református kollégium, Debrecen, 1928.
  • Zsigmond Ferenc: A debreceni református Kollégium története 1538 (?) -1938, Debrecen, 1937.