A református iskolarendszer

1. Történeti áttekintés

A reformáció megindulása előtt, már a XI-XII. századtól Magyarországon működtek nagyobb plébániák és apátságok mellett ún. plébániai és kolostori iskolák, sőt később megjelennek a városi iskolák is, ahol alapvető ismereteket oktattak. Ezek az intézmények főként a papi utánpótlás ügyét szolgálták, hisz az igazgatás "adminisztratív" részét is jórészben papi személyek végezték. A reformáció azonban a maga sajátos célkitűzései miatt megsokszorozta az iskolák számát, átalakította azok szellemét. A reformációnak ugyanis - részben a "Sola fide" és a "Sola Scriptura" alapvető tételéből következően - lényeges tanítása: mindenkinek magának, személyesen kell eljutnia az igazság ismeretére, amely pedig egyedül a Szentírásban, a Bibliában található.

Az első reformátorok egyike, Dévai (Bíró) Mátyás (1500-1545) "Magyar nyelven íratott ábécéskönyve" (Krakkó, 1538?, 1549) előszavában mondja: "A' mi Üdvözítőnk a' Szent Írásra igazítá mindenütt a' tével'gőket ... de az írásra a' betűnek esmérete és az olvasásnak tudása utunk. Meg kell azért azt nékünk tanulnunk, hogy olvashassuk mindnyájan a Szent Írást, tudakozhassunk az Isten akaratáról, és hogy ennyi sok tévelygésben legyen mihez támaszkodnunk, mert az semmi nem egyéb, hanem ... igazság..." - Ehhez pedig iskolákra (és járulékosan bibliafordításra, tankönyvekre, nyomdára stb.) volt szükség. Iskolák alapítása - az adott körülmények között (az ország három részre szakadt, a török támadások miatt állandó hadszíntérré vált, nehéz anyagi körülmények, állandó létbizonytalanság stb.) még nehezebb, de igen nagy és fontos feladat volt. A XVI. században a Magyarországon működő 168 latin iskola közül 134 protestáns kézen volt. Az itt folyó oktatási és nevelési cél a Szentírás olvasása és ismeretére történő megtanítás mellett a klasszikus latin-görög műveltséggel párosult evangéliumi kegyességre való eljuttatás volt.

Nevezetesebb református iskolák voltak Tolnán, Abaújszántón, Cegléden, Mezőtúron, majd Pápán, Sárospatakon, Debrecenben, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Gyulafehérvárt, Nagyváradon, Nagykőrösön, Kecskeméten stb., melyek számos "partikulával" (kihelyezett vagy fiókiskolával, alsó tagozattal) rendelkeztek. Mezőtúri iskolánk 2004 szeptemberében kezdte 475. tanévét. Az evangélikusoknak Bártfán, Lőcsén, Eperjesen, Sopronban, Nagyszebenben, Késmárkon, Besztercebányán, Selmecen, Brassóban stb. voltak jelentősebb iskolái.

Az iskolák színvonala - általában megfelelve a követelményeknek - jórészt a "rector", a "ludi magister" tehetségén, rátermettségén, képzettségi szintjén múlott; ha egy-egy tehetségesebb, jobban képzett személy került egyik vagy másik iskola élére, annak nívóját jelentősen emelni tudta. A tanítók-tanárok között igen sokan voltak külföldi egyetemeken (akadémiákon) tanult ifjak (akik pedig a külföldi tanuláshoz szükséges alapképzettségüket itthon szerezték meg!). A külföldi (legnagyobb számban németalföldi) egyetemeken tanuló magyar diákok (peregrinusok) közül többen - a szerencsésebb körülmények között élő és működő egyetemek magasabb oktatási színvonalát látva s a hazai iskolákért érzett felelősségtudatuktól és felelősségérzetüktől hajtva - esetleg még külföldi tartózkodásuk ideje alatt, a hazai iskolák számára tankönyveket írtak, melyeket támogatókat szerezve vagy saját költségükön adtak ki. Így aztán tankönyveikkel és személyes oktató-nevelő munkájukkal járultak hozzá a magyar református iskolák színvonalának emeléséhez.

A XVIII. század harmadik évtizedétől az ún. "ellenreformáció" vagy római katolikus restauráció (elsősorban Pázmány Péter vezetésével) átvette a reformáció kulturális módszereit; egyre több római katolikus iskola, nyomda stb. keletkezett, de az erdélyi fejedelmek (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és neje, Lorántffy Zsuzsanna) iskolaalapító tevékenysége is tovább folytatódott, Erdélyben pl. a románok számára is!
Bár a XVI-XVIII. századihoz képest a XIX-XX. században csökken a református iskolák szerepe Magyarországon, de nem a református keresztyén pedagógia jelentősége és befolyása az ország kulturális életére.

A trianoni békeszerződés (1920) következtében történt elcsatolásokkal a reformátusok lélekszáma 2.765.737-ről 1.799.762-re csökkent a maradék országban. 5 óvodájából 2, 1.753 elemi népiskolájából 1.117, 3 tanítóképzőjéből 2, 7 tanítónőképzőjéből 3, 27 gimnáziumából 18, 6 leány-középiskolájából 3 maradt a megmaradt országrész területén.1

Az 1948-ban bekövetkezett államosítás idején pedig 2 kisdedóvóból, 1024 elemi (általános) iskolából, 3 férfi és 1 női tanítóképző-intézetéből, 19 fiú és 5 leánygimnáziumából (mindegyik internátussal), 3 gazdasági szakközépiskolájából, 1 felsőkereskedelmi szakiskolájából, 1 jogakadémiájából, 4 teológiai (lelkészképző) főiskolájából csak 4 lelkészképző intézete maradt és négy, illetve hat középiskolát tarthatott meg - ha a budapesti Baár-Madas és a debreceni Dóczy leánytagozatokat külön számoljuk. 1951-ben 2 teológiai akadémiáját (Pápa és Sárospatak) fel kellett számolnia, 1952-ben pedig csupán a debreceni gimnázium maradt református kézen 75%-ban, 25%-ban pedig az evangélikus egyház számára kellett helyet biztosítani a lelkészutánpótlás számára. A koedukált gimnáziumban a tanulók létszáma az eltelt időszakban nagyon ingadozó volt. A többi iskola megszűnése után 1952/53-ban 424-re emelkedett a létszám, a hatvanas évek elején 280 körül mozgott, 1977/78-ban - valószínűleg a demográfiai hullámvölgy következtében - 255 főre süllyedt. Innen kezdve fokozatosan felfelé ívelt a létszám, 1990-ben meghaladta az 500-at, egyre nagyobb gondok elé állítva az osztálytermek és internátusi férőhelyek hiányával küszködő iskolavezetést. 1985-től kezdődött a küzdelem a törvénytelenül elvett iskolák legalább egy részének visszaadásáért, 1989/90-től egyre nagyobb eredménnyel.

15 esztendővel ezelőtt, 1989. június 30-án az Elnöki Tanács 1989/14. számú törvényerejű rendelete jogutód nélkül felszámolta az Állami Egyházügyi Hivatalt, megszüntette az állami hozzájárulás kötelezettségét az egyházi állások betöltéséhez. A Minisztertanács 66/1989. számú rendelete pedig kibővítette a művelődésügyi miniszter feladatkörét: mindazon jogokat, amelyeket az egyházakkal kapcsolatban az állam gyakorolhat, a művelődési miniszterre ruházta át. Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter a közoktatási törvény készülő módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy a tervezet az állami iskolaalapítási és -fenntartási monopólium felszámolását tűzte ki célul. 1989. szeptember 1-jén megnyithatta kapuit az első újrainduló protestáns középiskola, a Fasori Evangélikus Gimnázium.

Mindezen politikai változások és lehetőségek jegyében a református egyház is erőfeszítéseket tett, hogy egyrészt megszabaduljon a négy évtizeden át ráerőszakolt béklyóktól, másrészt megtegye a szükséges lépéseket belső építésére. Egymás után alakultak újjá a korábban betiltott egyesületek és szervezetek. Fontossági sorrendben azonban ezeket megelőzve sokak figyelme az iskolák felé fordult. 1990. szeptember 1-jével nyithatták meg kapuikat az első újrainduló református iskolák a Budapesti Református Gimnázium (Baár-Madas), a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma és a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma.

A volt egyházi ingatlanok tulajdonjogi rendezéséről szóló törvény (1991/XXXII. tv.) kihirdetésével 1991-ben megkezdődött a református iskolák rendszerének újjászervezése. Mára már elmondhatjuk, hogy tényleg beszélhetünk református közoktatási rendszerről, református közoktatáspolitikáról és református közoktatásügyről. A köz javára, közpénzek felhasználásával, tartalmában és szervezetében közmegegyezés alapján végzi a Magyarországi Református Egyház (MRE) az oktatás területén szolgálatát. Az elvek és a célok, illetve a feladatok és az eljárások egyre szervesebb egységben mutatják a református oktatáspolitika irányát, illetve a református oktatásügy helyzetét. S ez nemcsak Magyarországra nézve igaz! Szoros kapcsolatrendszer tartja össze a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és partiumi intézményeket és a hazai református iskolákat. Kérdés azonban, hogy hogyan illeszthető a - sok esetben XVIII. századi keretek között működő - református egyházszervezetbe a XXI. század református oktatási rendszere.

A rendszer újraindulása utáni 10. tanévben Magyarországon 90 református közoktatási intézmény, azaz 16 óvoda, 37 általános iskola, 21 középiskola, 5 szakképző iskola, 5 alapfokú művészetoktató intézmény, 5 gyógypedagógiai ellátást nyújtó egészségügyi gyermekotthon, 1 pedagógiai intézet, illetve a felsőoktatás területén 3 főiskola és 2 egyetem működött. Az általános iskolai és középiskolai internátusokat is figyelembe véve intézmények száma 113 volt. A határon túli régiókban pedig további 20 református intézmény tevékenykedett. Az elmúlt 5 esztendőben Magyarországon a református iskolarendszer fejlődött a legdinamikusabban. Évről évre 5-6 új intézmény nyitotta meg kapuit a diákok előtt.

2004. szeptember 1-jével 5 általános iskolával, 2 óvodával és 3 művészetoktató intézménnyel növekedett tehát intézményrendszerünk a 2004/05. tanév küszöbén. Hálát adunk a történelem Urának, hogy megengedte számunkra ezt a szép gyarapodást. A tavalyihoz hasonlóan egy áldozata van idén is a közoktatás alulfinanszírozásának: Bugyi községben az általános iskola mellett más szervezeti keretek között folytatja majd működését a művészeti iskola. Új intézményeink létrejövetelével, s a művészeti iskola megszűnésével intézményhálózatunk összetétele - az ellátott oktatási feladat alapján - a következőképp alakul:

Év (IX.1.) Óvoda Általános iskola Közép-iskola Szak-iskola Művészet-oktató Gyógy-peda-gógiai intéz-mény Nem önálló interná-tus Szak-szolgálat Szakmai szolgáltató intézmény Össz. Tag-intéz-mény
1999. 16 37 21 5 5 5 23 - 1 113 -
2004. 26 52 24 5 10 6 21 1 1 146 3

2. A református iskolarendszer számokban

A történelmi egyházak közoktatási intézményei a 2005-2006. tanévben

Egyház Óvoda Általá-nos iskola Közép-iskola Szak-iskola Művészet-oktató Gyógy-pedagógiai intézmény Interná-tus Szak-szolgálat Szakmai szolg. intéz-mény Össz.
Magyar Katolikus Egyház 62 101 54 36 9 54 1 317
Magyarországi Református Egyház 26 54 25 5 11 6 21 1 1 150
Magyarországi Evangélikus Egyház 14 7 12 6 1 40
MAZSIHISZ - 1 1 2
Összesen: 102 163 92 41 20 6 81 1 3 509
A MRE intézményei %-ban 25,5 33,1 27,2 12,2 55,0 100 25,9 100 33,3 29,5

Új közoktatási intézmények a 2005-2006. tanévben

Egyház Óvoda Általá-nos iskola Közép-iskola Szak-iskola Művészet-oktató Gyógy-pedagógiai intézmény Interná-tus Szak-szolgálat Szakmai szolg. intéz-mény Össz.
Magyar Katolikus Egyház
Magyarországi Református Egyház 2 1 1 4
Magyarországi Evangélikus Egyház
MAZSIHISZ
Összesen: 2 1 1 4

A református közoktatási intézmények kerületi megoszlása a 2005-2006. tanévben

Egyház-kerület Óvoda Általá-nos iskola Közép-iskola Szak-iskola Művészet-oktató Gyógy-pedagógiai intézmény Interná-tus Szak-szolgálat Összesen
Dunamellék 14 18 11 2 2 9 56
Dunántúl 2 5 4 4 3 18
Tiszáninnen 2 6 2 3 1 2 16
Tiszántúl 8 25 8 3 2 1 7 54
Zsinati intézmények 4 1 5
Összesen: 26 54 25 5 11 6 21 1 149

Új közoktatási intézmények a 2005-2006. tanévben

Egyház-kerület Óvoda Általá-nos iskola Közép-iskola Szak-iskola Művészet-oktató Gyógy-pedagógiai intézmény Interná-tus Szak-szolgálat Összesen
Dunamellék -
Dunántúl 1 1 1 3
Tiszáninnen -
Tiszántúl 1 1
Zsinati intézmények
Összesen: 2 1 1 4

Kunhegyes tagintézményből lett önálló, Tata tagintézményként jött létre

Intézményalapítás zsinati ciklusonként

Zsinati ciklus Óvoda Álta-lános iskola Közép-iskola Szak-iskola Művé-szet-oktató Gyógy-peda-gógiai intézmény Inter-nátus Szak-szolgálat Szakmai szolg. intézmény Összesen
1990 előtt is működő 1 1 2
1990-1996. 6 31 17 4 2 1 16 1 78
1997-2002. 16 14 5 1 4 5 7 1 53
2003- 4 7 1 1 5 18
Összesen: 26 52 24 6 10 6 24 1 1 151

A református közoktatási intézmények alapításával kapcsolatos adatok 2005. szeptember 1.

A többcélú intézmények száma 30, az általuk ellátott közoktatási feladatok száma: 149. A feladatot csak egyszer számítva, az intézmények száma: 106. (1 intézmény lát el 4, 11 intézmény 3-3, 18 intézmény 2-2 és 76 intézmény 1-1 feladatot.) 73 intézménynek egyházközségi (69,8 %!), 5 intézménynek egyházmegyei, 20 intézménynek egyházkerületi, 1 intézménynek (felsőoktatási) intézményi, 2 intézménynek vegyes fenntartója van, valamint 5 intézményt tart fenn a Zsinat. A 149 intézményi feladatból 42 átvétellel (28,2 %) került az egyház fenntartásába. (Az RPI a 150. feladat.) 73 fenntartóból 61 egyházközség, 4 egyházmegye, 4 egyházkerület, 1 felsőoktatási intézmény, a Zsinat és 2 vegyes.

  DM DT TI TT ZS Ö.:
egyházközség 26 6 3 26 61
egyházmegye 2 1 1 - 4
egyházkerület 1 1 1 1 4
Zsinat 1 1
felsőoktatás 1 1
vegyes 2 2
Összesen: 31 8 5 28 1 73

Az intézmény neve Közoktatási feladat Alapítás A fenntartó jellege Megjegyzés
Átányi Református Művészeti Általános Iskola alapfokú oktatás 2004 egyházmegye új
művészeti oktatás
Szegedi Kis István Ref. Gimnázium és Általános Iskola, Békés gimnáziumi oktatás 1992 egyházközség átvétel, újra
alapfokú oktatás 1994 átvétel, újra
kollégiumi nevelés 1998 új
Szivárvány Ref. Óvoda, Berettyóújfalu óvodai nevelés 1999 egyházkerület átvétel
Toldi Miklós Ref. Általános Iskola, Berettyóújfalu alapfokú oktatás 1999 egyházközség átvétel, újra
Gárdonyi Zoltán Ref. Művészeti Iskola, Biharkeresztes alapfokú művészeti oktatás 1997 egyházközség új
Baár-Madas Ref. Gimnázium és Általános Iskola, Budapest gimnáziumi oktatás 1990 egyházkerület újra
kollégiumi nevelés 1990 újra
alapfokú oktatás 1997 újra
Benkő István Ref. Általános Iskola, Budapest alapfokú oktatás 2004 egyházmegye átvétel
Betlehem Ref. Óvoda, Budapest óvodai nevelés 1994 egyházközség új
Budapesti Lónyay Utcai Ref. Gimnázium gimnáziumi oktatás 1993 egyházkerület, majd 2004-től egyházmegye újra
kollégiumi nevelés 1997 újra
Fehér Kavics Ref. Óvoda, Budapest óvodai nevelés 2001 egyházközség új
Gyökössy Endre Ref. Óvoda, Budapest óvodai nevelés 1999 egyházkerület új
Halacska Ref. Óvoda, Budapest óvodai nevelés 1998 egyházközség új
Julianna Ref. Általános Iskola, Budapest alapfokú oktatás 1992 egyházközség (1998-2004. között az egyházmegyével) újra
Karácsony Sándor Ref. Általános Iskola és Óvoda, Budapest alapfokú oktatás 1993 egyházközség új
óvodai nevelés 1997 új
Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola, Budapest alapfokú oktatás 2003 egyházközség és egyházmegye átvétel
Tábita Ref. Diakónusképző Szakiskola, Budapest szakképzés 1992-2003. Zsinat, majd egyházkerület (1997) új
kollégiumi nevelés 1992-2003. új
Beleznay József Református Általános és Művészeti Iskola, Bugyi alapfokú oktatás 1995 egyházközség újra
alapfokú művészeti oktatás 1996-2004. új
Ceglédi Ref. Általános Iskola alapfokú oktatás 1992 egyházközségek átvétel, újra
Ceglédi Ref. Egészségügyi Gyermekotthon gyógyped. ellátás [1963]1999 Zsinat folyamatos
Csajági Ref. Általános Iskola alapfokú oktatás 2005 egyházközség átvétel
Lorántffy Zsuzsanna Ref. Óvoda, Csákvár óvodai nevelés 1998 egyházközség új
Csokonai Vitéz Mihály Ref. Gimnázium és Általános Iskola, Csurgó gimnáziumi oktatás 1991 egyházmegye újra
kollégiumi nevelés 1991 újra
alapfokú oktatás 2003 új
Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája alapfokú oktatás 1992 egyházkerület újra
Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma gimnáziumi oktatás 1538 egyházkerület folyamatos
kollégiumi nevelés 1538 folyamatos
Debreceni Ref. Kollégium Dóczy Gedeon Gimnáziuma gimnáziumi oktatás 2000 egyházkerület újra
Debreceni Ref. Kollégium Óvodája óvodai nevelés 1998 egyházkerület új
Immánuel Ref. Gyermekotthon, Debrecen gyógyped. ellátás 1994 egyházközség új
Kölcsey Ferenc Ref. Tanítóképző Főiskola Gyakorló Iskolája, Debrecen alapfokú oktatás 1997 főiskola átvétel
Csomasz Tóth Kálmán Ref. Művészetoktatási Iskola, Dédestapolcsány művészeti oktatás 2004 egyházkerület átvétel
Szügyi Dániel Ref. Általános Iskola, Dévaványa alapfokú oktatás 1994 egyházközség, majd 2001-től az egyházkerület újra
Bereczky Zsigmond Ref. Általános Iskola, Dombrád alapfokú oktatás 1993 egyházközség újra
Margaréta Református Óvoda, Dombóvár óvodai nevelés 2003 egyházközség és egyházmegye átvétel
Dunaalmási Ref. Egészségügyi Gyermekotthon gyógyped. ellátás [1951]1999 Zsinat folyamatos
Dunavecsei Ref. Kollégium alapfokú oktatás 1991 egyházközség újra
szakiskolai oktatás 1996 új
kollégiumi nevelés 1996 új
Tinódi Lantos Sebestyén Ref. Általános Iskola és Művészeti Alapiskola, Enying alapfokú művészeti oktatás 1996 egyházközség új
alapfokú oktatás 2002 új
Száz Juhocska Ref. Óvoda, Fót óvodai nevelés 1998 egyházközség új
Gombai Református Alapfokú Művészeti Iskola művészeti oktatás 2004 egyházközség új
Gödöllői Ref. Líceum gimnáziumi oktatás 1992 egyházközség új
Magvető Ref. Általános Iskola, Gyula alapfokú oktatás 1993 egyházközség újra
Hajnalcsillag Ref. Óvoda, Gyula óvodai nevelés 1992 egyházközség új
Baltazás Dezső Ref. Általános Iskola, Hajdúböszörmény alapfokú oktatás 1995 egyházközség újra
Hajdúnánási Ref. Általános Iskola alapfokú oktatás 1995 egyházközség újra
Bocskai István Református Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Halásztelek középiskolai oktatás 1999 egyházközség átvétel
szakképzés 1999 átvétel
kollégiumi nevelés 1999 átvétel
Halásztelki Református Általános Iskola alapfokú oktatás 2004 egyházközség új
Bethlen Gábor Ref. Gimnázium, Hódmezővásárhely gimnáziumi oktatás 1994 egyházközség átvétel, újra
kollégiumi nevelés 1998 új
Szeremlei Sámuel Ref. Óvoda, Hódmezővásárhely óvodai nevelés 2001 egyházközség új
Szőnyi Benjámin Ref. Általános Iskola, Hódmezővásárhely alapfokú oktatás 1994 egyházközség újra
Gólya Ref. Óvoda, Jászberény óvodai nevelés 1993 egyházközség új
Lorántffy Zsuzsanna Ref. Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár (és Mosdós) alapfokú oktatás 1992 egyházközség újra
gimnáziumi oktatás 2000 új
kollégiumi nevelés 2000 új
óvodai nevelés 2002 új
Karcagi Nagykun Ref. Általános Iskola alapfokú oktatás 1996 egyházközség átvétel, újra
Kecskeméti Ref. Kollégium Általános Iskolája alapfokú oktatás 1994 egyházközség újra
Kecskeméti Ref. Kollégium Gimnáziuma gimnáziumi oktatás 1990 egyházközség újra
  kollégiumi nevelés 1990   újra
Kiskunhalasi Ref. Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma gimnáziumi oktatás 1993 egyházközség átvétel, újra
Kiskunhalasi Ref. Kollégium Gyárfás Tamás Kollégiuma kollégiumi nevelés 1993 egyházközség átvétel, újra
Kiskunhalasi Ref. Kollégium Ökumenikus Óvodája óvodai nevelés 1991 egyházközség új
Református Pedagógiai Szakszolgálat, Kiskunhalas gyógyped. ellátás 2000 Zsinat új
Kisújszállási Ref. Általános Iskola alapfokú oktatás 1997 egyházközség újra
Kisvárdai Ref. Általános Iskola és Gimnázium alapfokú oktatás 1992 egyházközség újra
gimnáziumi oktatás 1998 új
kollégiumi nevelés 1998 új
Kunhegyesi Ref. Általános Iskola alapfokú oktatás 2005 egyházközség új, a 2003-ban létrejött tagintézmény önállósult
Kunmadarasi Ref. Általános Iskola alapfokú oktatás 2001 egyházközség majd 2002-től egyházkerület újra
Kunszentmiklósi Ref. Kollégium Baksay Sándor Gimnáziuma gimnáziumi oktatás 1992 egyházközség átvétel, újra
kollégiumi nevelés 1992-2002. átvétel, újra
Kunszentmiklósi Ref. Kollégium Fürdős Lajos Ált. Iskolája alapfokú oktatás 2000 egyházközség új
Majosházi Ref. Általános Iskola alapfokú oktatás 2000 egyházközség új
Bárka Ref. Óvoda óvodai nevelés 2001 egyházközség új
Juhász Gyula Református Szakközépiskola és Gimnázium, Makó középfokú oktatás 2003 egyházközség átvétel
szakképzés    
Szikszai György Ref. Általános Iskola, Makó alapfokú oktatás 2000 egyházközség átvétel, újra
Kálvin János Ref. Általános Iskola, Mátészalka alapfokú oktatás 2001 egyházközség újra
Dr. Enyedy Andor Ref. Általános Iskola és Óvoda, Mezőcsát alapfokú oktatás 1992 egyházközség újra
óvodai nevelés 2004 új
Református Reménység Általános Iskola, Mezőtúr sajátos nevelési igényű tanulók alapfokú oktatása 1992 egyházközség átvétel
Mezőtúri Református Általános Iskola és Diákotthon alapfokú oktatás 1992 egyházközség átvétel, újra
kollégiumi nevelés 1992 átvétel, új
Szegedi Kis István Ref. Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Mezőtúr középiskolai oktatás 1992 egyházközség átvétel, újra
szakképzés 1992 átvétel, újra
kollégiumi nevelés 1992 átvétel, újra
Jókai Mór Ref. Általános és Művészeti Iskola alapfokú oktatás 2001 egyházközség átvétel
alapfokú művészeti oktatás 2001 átvétel
MÁON Ref. Szeretetotthon gyógyped. ellátás 2002 egyházkerület új (átvétel)
Miskolc-Diósgyőri Ref. Általános Iskola alapfokú oktatás 1994 egyházkerület újra
Miskolc-Diósgyőri Ref. Óvoda óvodai nevelés 1993 egyházkerület új
Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc gimnáziumi oktatás 1993 egyházkerület újra
kollégiumi nevelés 1997 új
Pálóczy Horváth Ádám Ref. Művészetoktatási Intézmény, Nagybajom alapfokú művészeti oktatás 2005 egyházközség átvétel
Ecsedi Báthori István Ref. Gimnázium és Kollégium, Nagyecsed gimnáziumi oktatás 1994 egyházközség, majd 2005-től egyházkerület új
kollégiumi nevelés 1994 új
Arany János Ref. Gyakorló Általános Iskola, Nagykőrös alapfokú oktatás 1992 egyházközség átvétel, újra
Arany János Ref. Gimnázium, Nagykőrös gimnáziumi oktatás 1993 egyházközség átvétel, újra
kollégiumi nevelés 1993 átvétel, újra
Jókai Mór Ref. Általános Iskola, Nyíregyháza alapfokú oktatás 1995 egyházközség átvétel, újra
Magdaléneum Ref. Egészségügyi Gyermekotthon, Nyíregyháza gyógyped. ellátás [1941]1999 Zsinat folyamatos
Forrás Ref. Óvoda, Orosháza óvodai nevelés 2002 egyházközség új
Őrbottyáni Ref. Egészségügyi Gyermekotthon gyógyped. ellátás [1960]1999 Zsinat folyamatos
Pápai Református Kollégium Gimnáziuma gimnáziumi oktatás 1991 egyházkerület újra
kollégiumi nevelés 1991 újra
Pápai Református Kollégium Tánc-Lánc Művészeti Alapiskolája alapfokú művészeti oktatás 1999 egyházkerület új
Harangvirág Református Óvoda, Pécel óvodai nevelés 2003 egyházközség új
Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája gimnáziumi oktatás 1994 egyházmegye új
alapfokú oktatás 1996 új
kollégiumi nevelés 1994 új
Sárospataki Ref. Kollégium Gimnáziuma és Ált. Iskolája gimnáziumi oktatás 1990 egyházkerület átvétel, újra
kollégiumi nevelés 1990 átvétel, újra
alapfokú oktatás 2004 új
Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda, Siklós alapfokú oktatás 1991 egyházközség újra
óvodai nevelés 1998 új
Szász Károly Ref. Diákotthon és Zeneiskola, Szabadszállás kollégiumi nevelés 1992-2002. egyházközség új
művészeti oktatás 1997 új
Olajfa Ref. Óvoda, Székesfehérvár óvodai nevelés 1999 egyházközség átvétel
Székesfehérvári Ref. Általános Iskola alapfokú oktatás 2002 egyházközség újra
Clarisseum Ref. Óvoda, Szeged óvodai nevelés 1994 egyházközség új
Szentendrei Ref. Gimnázium gimnáziumi oktatás 1999 egyházközség új
Kiss Bálint Ref. Általános Iskola, Szentes alapfokú oktatás 1993 egyházközségek újra
Székely József Ref. Általános Iskola, Szentmártonkáta alapfokú oktatás 1998 egyházközség, majd egyházkerület (2000) újra
Kenderke Református Művészeti Iskola, Tata alapfokú művészeti oktatás 2003 egyházközség átvétel
Pápai Ref. Kollégium Tatai Gimnáziuma középfokú oktatás 2005 egyházkerület új, 2005-től tagintézmény
Bán Zsigmond Ref. Ált. Iskola és Óvoda, Tiszafüred óvodai nevelés 1997 egyházközség új
alapfokú oktatás 1997 újra
művészeti oktatás 2004 új
Lorántffy Zsuzsanna Ref. Általános Iskola, Tiszakeszi alapfokú oktatás 1996 egyházközség újra
Tiszakécskei Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma alapfokú oktatás 1991 egyházközség újra
gimnáziumi oktatás 1995 új
Bethlen Gábor Református, Tagozatos Általános és Szakiskola és Kollégium alapfokú oktatás 1991 egyházközség átvétel, újra
szakiskolai oktatás 1996 új
kollégiumi nevelés 1996 új
Kaszap Nagy István Ref. Általános Iskola, Túrkeve alapfokú oktatás 1992 egyházközség újra
Fénysugár Ref. Óvoda, Vecsés óvodai nevelés 2002 egyházközség új
Géza Fejedelem Ref. Ált. Iskola és Óvoda óvodai nevelés 2004 egyházközség átvétel
alapfokú oktatás 2004 átvétel
Kis Bálint Általános Iskola, Vésztő alapfokú oktatás 1991 egyházközség újra

Átvétel = ún. táblacserés iskola, átvétellel került egyházi kézbe; Átvétel, újra = átvétellel került egyházi kézbe, de volt egyházi előzménye; Újra = alulról építkező iskola; Új = alulról építkező iskola, nem volt ilyen típusú egyházi előzménye

3. A református oktatási rendszer jövőbeni továbbépítése

A nevelő-oktató munkának három típusa létezik: a formális, a nem formális és az informális oktatás.

a) A formális oktatás

Az iskolarendszerű intézményekben (óvodában, alap-, közép-, és felsőfokú oktatási intézményekben, szakképző iskolákban, művészeti iskolákban, gyógypedagógiai és szakszolgálati intézményekben, diákotthonokban) valósul meg. E területen a statisztikák szerint jelentős eredményeket értünk el. A következő céloknak kell megfelelnünk a következő 6 esztendőben:

  • Óvodák alapítása illetve telephelyek létrehozása városokban [kb. 20 intézmény]. Ennek érdekében szoros kapcsolatot kell kiépíteni az önkormányzati képviselőtestületekkel és frakciókkal az ingatlanok (volt bölcsődék, óvodák) használata, bérlete esetleg megvásárlása érdekében.
  • Általános iskolák létrehozása ott, ahol erre lehetőség adódik.
  • Intézményrendszerünk a középiskolák szintjén kiépült. Budapesten azonban még egy református középiskola beindítása szükséges. Egy olyan intézményé, ahol nem csupán gimnáziumi képzés folyik, hanem megjelenik a szakiskolai képzés is.
  • A református szakképzés az elmúlt 12 esztendő legnagyobb vesztese. Súlyos hiba volt lemondani eleve azoknak a társadalmi rétegeknek a további neveléséről, képzéséről és oktatásáról, így missziójáról, kik a református általános iskola elvégzése után kiszorulnak a református középiskolából. Ki kell emelni, hogy általános iskoláink 11.600 tanulót oktatnak, középiskoláink pedig 6.900 tanulót. A szakképzésben mindössze 240 tanuló vesz részt, de a számítástechnikai képzést leszámítva 3 intézményben csak 100. A szakképzés országos hálózatának a kiépítése a következő esztendők legfontosabb feladatai közé tartozik. A szakképzés eszközigényét figyelembe véve, e területen tényleg nem aprózhatjuk el erőinket. Tagintézmények, telephelyek hálózatát telepíthetjük rá meglévő oktatási rendszerünkre, illetve visszakapott és nem kihasznált egyházi ingatlanainkra. A kérdés csupán az, hogy mely intézmény vállalja fel az anyaiskola szerepét, s milyen anyagi és szellemi támogatást remélhet a célok megvalósításában. Az újabb feladatok ellátása sok esetben a munkaerőgazdálkodás hatékonyságának növelésével megoldható.
  • A tudástársadalom vagy egyszerűen csak a társadalom peremén élő fiatalok mellett az iskoláit befejezni nem tudó felnőttekről is lemondtak közoktatási intézményeink és fenntartóik. Négy középiskolánkban mindössze csupán 400 felnőtt tanulót oktatunk, ráadásul ebből 300 főt egy helyen [Halásztelken]. Jelentős finanszírozási nehézségeket is enyhíteni képes az iskolarendszerű felnőttoktatás bevezetése, s nemcsak a középiskolában van erre lehetőség.
  • Művészeti oktatásunk már az elmúlt időszakban is kiemelkedett az egyházi oktatásügyben. Önálló művészetoktató intézményekkel csak a református egyház rendelkezik. A zenei oktatás [Biharkeresztes, Dédestapolcsány, Enying, Gomba, Miskolc és Szabadszállás], az ipar- és képzőművészeti oktatás [Biharkeresztes és Enying] mellett a táncművészeti oktatás [Pápa, Tata] is meghonosodott. Mielőtt továbbépítjük művészetoktatásunkat át kell gondolni a művészetoktatás finanszírozási hátterét, ugyanis 2000. óta az állami költségvetés jelentősen sújtja az oktatás ezen területét. A legkevésbé eszközigényes táncművészeti oktatás jelenti a kivételt ez alól.
  • Gyógypedagógiai ellátásunk és szakszolgálati tevékenységünk szintén jelentős eredményeket ért el ezidáig. A 2000-ben jelentős ellenszélben indított Református Pedagógiai Szakszolgálat utazótanári hálózata nagy segítséget jelenthet a fejlődési zavarok kezelésében. 2003-tól nagy csapást mért az Oktatási Minisztérium a gyógypedagógiai oktatásra a kiegészítő támogatás megvonásával.
  • Közoktatási intézményeinkre ráépülő diákotthonaink mellett 2002-ig egyedül Szabadszálláson tettek kísérletet arra, hogy intézményhez nem kötődő kollégiumot működtessenek. 2002-ben azonban ez a diákotthon is felfüggesztette tevékenységét. Az ország azon régióiban, ahol nincs lehetőség református gimnázium elindítására [pl. Székesfehérvár], önálló kollégiumot szükséges alapítani. Az alapításban azonban nem szabad magukra hagyni az amúgy is szórványhelyzetben élő egyházközségeinket.

b) A nem formális oktatás

Az iskolarendszeren kívüli képzés keretében valósul meg, de szabályozott keretek között. Rövidebb és hosszabb ideig tartó tanfolyamokon sajátítják el az ismereteket a részvevők, melyről tanúsítványt vagy bizonyítványt kapnak. A nem formális oktatás a legmobilabb része a nevelési-oktatási tevékenységnek. Figyelemmel kíséri a munkaerőpiac legfinomabb változásait, a legspecifikusabb munkakörök ellátására is felkészít, hozzájárul a munkaképesség fokozásához, a személyiség fejlesztéséhez. E területet 2001 decembere óta szabályozza Magyarországon jogszabály, a felnőttképzésről szóló 2001/CI. törvény. Jelenleg a felnőttképzési programok indításához akkreditáció nem szükséges, csak nyilvántartásba vétel. 2003. január 1-jétől azonban állami támogatást csak akkreditált intézmények vehetnek igénybe, s ugyancsak ez a kör adhat adóigazolást a képzésben részvevőknek.

A református egyházban a felnőttképzésnek jelentős hagyományai vannak – gondoljunk csak a népfőiskolai mozgalomra. A felnőttképzési szabályok változására azonban csak két intézmény figyelt fel, s teljesítette az akkreditációval járó követelményeket (a halásztelki Bocskai István Református Középiskola és a debreceni Kölcsey Ferenc Ref. Tanítóképző Főiskola). [A Felnőttképzési Akkreditáló Testületben az egyházakat a református egyház szakembere képviseli.] Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy református egyháztagjaink élni tudjanak a felnőttképzés előnyeivel. Szükségesnek tartjuk a zsinati oktatásügyi szervezet keretében működő Református Felnőttképzési Akadémia létrehozását és akkreditálását, mely segít az egyházi munkakörökre [pénztáros, könyvelő, adminisztrátor stb.] történő felkészítésben, s a lehetőségekhez mérten támogatja a református egyháztagok helytállását a munkaerőpiacon. E tevékenység természetesen csak az oktatási intézményekkel, valamint az egyházi szervezetekkel illetve egyesületekkel szoros együttműködésben képzelhető el. Fel kell vetni annak a lehetőségét is, hogy a felnőttképzés keretei között megjelenik a hitéleti képzés is. A római katolikus egyház Budapesten, Szegeden és Szombathelyen működtet hasonló akadémiákat. Az egyházi felnőttképzési intézményeknek nagy szerepe lehet a magyar társadalmat sújtó 25 %-os funkcionális analfabétizmus leküzdésében.

c) Az informális oktatás

Az informális oktatás tekintetében leszögezhetjük azt, hogy egyházunknak sok a tennivalója.

A református oktatási rendszer szervezett és tervszerű továbbépítése – ez a következő évek fő feladata. A formális oktatás intézményhálózatának bővítésénél fontos területnek tartjuk az óvodák gyarapítását, a kistérségi intézményrendszer kiépítését, valamint a szakképzés országos szervezését. A nem formális oktatás területén szintén csak egy országos hatáskörű felnőttképzési intézmény képes integrálni a szunnyadó erőket. Az informális oktatás megteremtése pedig már régóta halogatott feladat.