Kolozsvári Református Kollégium

400084 Kolozsvár, Farkas (M. Kogalniceanu) u. 16., Kolozs megye, Románia
Telefon: +40 264-430653
Fax: +40 264-430653
www.kollegium.iweb.hu
reformat@personal.ro
kolrefkollegium@vipmail.hu

Az intézmény mellett működő alapítvány elnevezése, adó- és számlaszáma:
Szabó Dezső Egyesület, Cod. fisc.: 14717928, Cont: 2511.1-40839.1 BCR Cluj

A fenntartó hivatalos (teljes) elnevezése:
Erdélyi Református Egyházkerület, Román Állam

A fenntartó székhelye:
400079 Kolozsvár, I. C. Bratianu u. 51. Kolozs megye, Románia

A fenntartó telefonszáma(i):
+40 264-592453
+40 264-595104
+40 264-597472

A fenntartó faxszáma(i):
+40 264-595104
+40 264-597472

A fenntartó honlapjának címe:
www.reformatus.ro

A fenntartó (elnökség) közérdekű E-mail címei:
egyhazkerulet@reformatus.ro

Az intézmény (újra)alapításának éve:
1990

Az intézmény református elődjének elnevezése, illetve alapításának éve:
Kolozsvári Evangélikus Református Főgimnázium, Kolozsvári Református Kollégium

A régi, illetve új intézmény rövid története:
A több mint négyszáz éves múltra visszatekintő Kolozsvári Református Kollégium története szorosan összefonódik a reformáció elterjedésével városunkban.
Az első magyar tannyelvű protestáns iskola 1545-ben nyílt meg az „óvári klastromban”, rektora a wittenbergi egyetemet végzett Vizaknai Gergely volt. Ebben az intézetben fel váltva tanítottak evangélikusok, reformátusok, majd unitáriusok.
1557-ben az országgyűlés kérésére Izabella királynő engedélyezte, hogy a kolozsvári dominikánusok üresen maradt zárdájában iskola működjön. Ez az első helye a reformátusok iskolájának.
A századvégi zavaros időkben megszűnt iskola Báthory Gábor idején éledt újra, amikor a fejedelem szintén az óvári romos templomot adományozta a reformátusoknak (1608). Ennek szomszédságában működött tanintézetük is.
A későbbiekben Bethlen Gábor gondoskodása nyomán kapták meg a reformátusok a Farkas utcai templommal együtt a "pápisták puszta klastromhelyét" (1622), ahol magas színvonalú iskolát, „akadémiát” akartak építtetni. Utódjának, I. Rákóczi Györgynek az idejében sikerült a templomot restaurálni, majd II. Rákóczi György megbízásából, 1651-ben Augustino Serena olasz mester tervei szerint épült föl a templom szomszédságában az első iskola. Ezt az 1655-ös tűzvész megrongálta, de ennek ellenére 1565-ban Apáczai Csere János itt tartotta meg beköszöntőjét, és az oktatás a válságos idő-szakban sem szünetelt. Ennek az iskolaépületnek a nyomait őrzi az ókollégium és a templom közötti romkert.
A 18. század második felére a kollégium romlásnak indult épülete nem felelt meg a növekvő igényeknek. Ezért indíttatja el az Egyházi Főtanács 1781-ben Josef Leder építész irányításával egy új épület építését. Túljutva az anyagi nehézségeken és az 1798-as tűzvész okozta károkon, a magyar társadalom áldozatkészségének köszönhetően 1801-re elkészült a későbbiekben ókollégiumnak nevezett épület. Leder szerencsésen ötvözte benne a református egyház puritán igényeit, saját, a lehiggadó késő barokktól a klasszicizmus felé hajló stílusával. Ezt tükrözi a késő barokkra jellemző füles ablakokkal tagolt homlokzat, a félköríves záródású kapu és a tető ferde síkjából kiemelkedő óratorony. A belső udvaron ión fejezetes oszloppárok tartják az ún. cipóosztóerkélyt; ezt a teret is óratorony zárja le.
Az új épületben folyó munka színvonalát emelte az adományokkal bővülő, célszerű helyiségbe költöztetett könyvtár, a megszülető fizikai szertár és múzeum.
A 19-20. század fordulóján újabb épületekkel bővült a kollégium. 1900-ban felépült a görög tornatermek hangulatát idéző tornaterem, majd 1902-ben átadták a Petőfi utcára néző új, korszerű iskolaépületet. Az ókollégiumban maradt az imaház, a nagykönyvtár, az elemi iskola és a bentlakás.
A 20. század világháborúinak szomorú következményei voltak az iskola történetében. A Trianon utáni földtörvény nyomán az iskola elveszítette birtokainak nagy részét, ha-marosan pedig bevezették a román nyelvű érettségit.
A kommunista diktatúra államosította az egyházi iskolákat, így a kollégiumot is (1948). Utódiskolájában a magyar tannyelvű oktatás lassan elsorvadt, majd megszűnt.
Az 1989-es politikai változások nyomán lehetővé vált 1999-ben a Református Kollégium újraindítása, majd nehéz küzdelmek után, 2002. december 20-án sikerült elfoglalni jogos tulajdonának egy részét, az ókollégiumot.

Az intézmény közoktatási feladatai:

  • Keresztyén és hitvallásos szellem kialakítása és érvényesítése a diákok és a tan-testület életében és munkájában
  • A keresztyén jellemformálás, az önmagára és a másokra odafigyelő testvéri közösség kialakítása
  • Felelősségre, rendre, kötelességtudatra és együttérzésre való nevelés
  • Apedagógus elődök kiemelkedő személyiségmintáinak felhasználása a nevelési munkában
  • A magas fokú szakmai tudás, hivatástudat és elkötelezettség érvényesítésére való törekvés a tantestület munkájában, amely személyes példaként ösztönzi a diákságot az önként vállalt többletmunkára és a feladatvállalásra
  • Az otthon jellegű kollégiumi élet a közösségi lelkület kialakítására törekszik
  • A szórványtelepülések szociálisan hátrányos helyzetű diákjainak felkutatása, továbbtanulásra való ösztönzése és felzárkóztatása
  • A tárgyi ismereteket kiegészítő keresztyén nevelési rendszerbe gyökerező életút kiépítése
  • Az erdélyi magyar értelmiségi osztály gyarapítása
  • A szülőföldszeretet érzésének megszilárdítása

Osztályok/csoportok száma:
10 osztály

Létszámadatok 2003. október 1-jén (feladatonkénti bontásban):
267 diák

A felvehető tanuló/gyermek létszáma (feladatonként):
Osztályonként 28 diák vezető fel

Felvételi követelmény:
A Kolozsvári Református Kollégiumban továbbtanulni kívánó diák az országos szintű képességvizsga mellett részt kell vegyen az iskola által rendezett kizáró jellegű felvételi vizsgán. A felvételi vizsga négy pontból áll:

  1. Bibliaismeret (írásbeli vizsga Ó- és Újszövetségből)
  2. Egyházi énekismeret (éneklés)
  3. A „Mi Atyánk…” ismeretének ellenőrzése (szóbeli)
  4. A „Hiszek egy…” ismeretének ellenőrzése (szóbeli)

Idegen nyelv tanítása:
angol, német

Képzési, szervezési sajátosságok:
Iskolánk humán osztályokat indít, ahol a magyar, román, angol, német nyelv és iroda-lom, valamint történelem mellett hittan, Ó- és Újszövetség, egyháztörténelem, továbbá az egyházi ének és orgonatanítás is órarendi tárgyakként szerepelnek. Mivel iskolánk nagy hangsúlyt fektet diákjaink személyiségének harmonikus kifejlesztése érdekében, a kollégium biztosítja a reál tantárgyak (biológia, matematika, kémia, fizika, földrajz) oktatását a tanítási ciklus (IX-XII. osztály) minden szintjén. Bár nem létezik intenzívreál oktatás, mégis diákjaink évente sikeresen felvételiznek az egyetemek reál profilú szakjaira is (biológia, kémia, ökológia, környezetvédelem, matematika, földrajz, asszisztensképző, orvosi stb.).
Tantervünk a teljes tanítási ciklus alatt heti két órát biztosít az informatika oktatására. Így olyan diákok jelentkezését is várjuk, akik már tanultak számítástechnikát (informatikát), és az egyszerű felhasználói szintnél többet is el szeretnének sajátítani.
A Kolozsvári Református Kollégium tanárai és diákjai által szervezett tevékenységek: évnyitói csendes napok, Kollégiumi Napok, Reményik Sándor szavalóversenyek, Bibliavetélkedők, Regionális Környezetvédelmi Diákkonferencia, kórus, önképző körök (színi csoport, néptánccsoport), képzőművészeti kiállítások stb.

Pedagógiai hitvallás:
Az erdélyi magyar egyházi iskolák gazdag hagyományaira építő, oktató és nevelői szolgálatban a Kolozsvári Református Kollégium arra törekszik, hogy egyaránt biztosítsa tanulóinak a keresztyén gyülekezet szeretetközösségének és az igényes tudományosság műhelyének légkörét.
Az iskola célja olyan tanulókat nevelni, akik keresztyén engedelmességgel, buzgalommal és önfegyelemmel együttműködnek az iskola nevelőtestületével magyar népünk és egyházunk közös jövőjének építése céljából.
A lelki nevelő órák, a vasárnap délelőtt tartott ifjúsági istentisztelet, az IKE tevékenységek, az áhítatok, a hitvallás és egyháztörténelem tanításának alkalmai, a vallás-történet és szimbolika tantárgyai lehetőséget biztosítanak arra, hogy olyan széles látó-körű, szilárd keresztyén szellemű ifjakká formálódjanak iskolánk diákjai, akik minden helyzet6ben és minden körülmény között ragaszkodnak hitvallásukhoz és ennek meg-felelően élnek és cselekednek

Nevezetes diák:

  • Wass Albert
  • Reményik Sándor
  • Kós Károly
  • Szabó Dezső
  • Méhes György
  • Sütő András

Nevezetes tanár:
A kollégium híres professzorai voltak: Apáczai Csere János, Porcsalmi András, Pataki István, Pataki Sámuel, Szatmárnémethi Mihály, Hiszti András, Cornides Dániel, id. Szilágyi Ferenc, a klasszika-filológia, történelem, filozófia tanára, Méhes Sámuel matematika-fizika tanár, az Erdélyi Híradó szerkesztője, Fekete Mihály magyar-latin tanár, majd később Török István igazgató, az iskola krónikása Sárkány Lajos, matematika tankönyvek szerkesztője, Csűry Bálint nyelvész, Seprődi János muzikológus, népdalgyűjtő, Tavaszy Sándor teológiai tanár, Szabó Sámuel és Tulogdy János természetrajztanárok, Tárcza Bertalan az Erdélyi Dalos Szövetség elnöke, László Dezső vallástanár stb.

Testvérintézmények:

  • Erdélyi református kollégiumok
  • Hollandiai Middelharnisi Keresztyén Iskola
  • Gödöllői Református Líceum
  • Miskolci Református Gimnázium

A diákönkormányzat szervezeti rendje:
A diákpresbitériumba minden osztálynak 2 képviselőt kell küldenie. Az egyiket az osztályközösség szavazza meg, az osztályok másik diákpresbitériumi képviselőjét pedig az osztályfőnök nevezi ki.
Havonként egyszer kötelező diákpresbitériumi gyűlést összehívni, amelyen részt vesz az igazgató, nevelésügyi tanácsos, valamint az iskolalelkész is.
A diákok tanulmányi, lelki és fegyelmi ügyeinek megtárgyalása első fokon a választott diákpresbitérium ülésein történik. A diákpresbitérium ugyanolyan szellemben irányító-ja a tanulók közösségi életének, mint a gyülekezetek presbitériumai.
A diákközösséget a diákpresbitérium erre kijelölt tagja képviseli a bizonyos tanári gyű-léseken tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül.

Egyéb közlendők:
Az Ókollégium épülete felújítás alatt áll, ha sikerül összegyűjteni a megfelelő anyagi alapokat, reméljük, hogy visszanyeri régi szépségét és a híres Farkas utca egyik ékességévé válik. Jövőbeli terveink közé tartozik, hogy kibővítsük középiskolai oktatásunkat alsó tagozattal is, és a humán jellegű osztályok mellett egy reál jellegű osztálysor kiépítése.

Az intézményről megjelent főbb írások bibliográfiája:

  • Török István: A Kolozsvári ev. ref. Collegium története. Kolozsvár, 1905
  • Református Kollégiumi Évkönyvek 1947-ig
  • A Kolozsvári Református Kollégium Évkönyvei, Kolozsvár, 1999-2004
  • Beke György: Régi erdélyi skólák. Barangolás térben és időben. Budapest, 1989
  • Szabó Dezső: Életeim, Kolozsvár
  • Vincze Zoltán: Farkasutca, Kolozsvár, 2003
  • Killyéni András – Killyéni Péter: A Kolozsvári Református Kollégium Sporttörténete