Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon, Budapest

1022 Budapest, Lorántffy Zsuzsanna u. 3.
Telefon: +36 (1) 212-1494;
+36 (1) 212-1496
Fax: +36 (1) 212-1495
www.bmrg.hu
arj@linux.bmrg.hu

Az intézmény mellett működő alapítvány elnevezése, adó- és számlaszáma:
Baár-Madas Alapítvány
(adószám: 19670797-1-41, számlaszám: 11702036–20549930)

Az intézmény rövidített elnevezése:
Baár-Madas

A fenntartó hivatalos (teljes) elnevezése:
Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete

A fenntartó székhelye:
1092 Budapest, Ráday u. 28.

A fenntartó telefonszáma(i):
+36 (1) /218-0753

A fenntartó faxszáma(i):
+36 (1) /218-0903

A fenntartó honlapjának címe:
www.dmrek.hu

A fenntartó (elnökség) közérdekű E-mail címei:
puspok@mredmek.matav.hu

Az intézmény (újra)alapításának éve:
1990

Az intézmény református elődjének elnevezése, illetve alapításának éve:
Baár-Madas Felsőbb Leányiskola és Leánynevelő Intézet, 1907
Baár-Madas Leánylíceum, 1917
Baár-Madas Leánygimnázium, 1925
Budapesti Református Kollégium Gimnáziumának Leánytagozata, 1948

A régi, illetve új intézmény rövid története:
Az iskola Baár János polgár és Madas Károly földbirtokos református leánynevelő intézet létrehozására tett alapítványából 1907-ben jött létre. Első székhelyéül egy budai villát, másodiknak egy, a Vérmező sarkán álló iskolaépületet béreltek az intézmény számára; jelenlegi épülete Medgyaszay István tervei szerint 1929-ben készült el a Rózsa-domb nyugati lejtőjén, a Lorántffy Zsuzsanna utcában. Az intézmény kezdetben „felsőbb leányiskola és leánynevelő intézet” volt, később líceummá (érettségit adó iskolává) vált, az 1920-as években pedig gimnáziummá fejlesztették. Az általános iskolák meg-szervezése idején, 1945-ben a Baár-Madas is megkezdte az alsó négy (elemi) osztály kiépítését. 1948-ban a teljes általános iskolai részleget államosították, csak a négy fölső évfolyam – mint négy évfolyamos gimnázium – maradt az egyház kezében, de nem a saját nevén, hanem mint a Budapesti Református Kollégium Gimnáziumának Leány-tagozata (ekkor a Budapesti Lónyay Utcai Gimnázium volt a „fiútagozat”). Így működött 1952 júniusáig, amikor az egyház az állam kezelésébe adta. Ezután az épületben előbb egy jó nevű általános iskola és egy óvónőképző intézmény, később pedig a Móricz Zsigmond Gimnázium működött.
Az iskola újranyitását 1989-ben engedélyezték, s 1990 szeptemberében indítottuk az első új tanévet. Az első két évben csak az épület egyik szárnyát, a volt internátusi részt kaptuk vissza, majd 1993-ban – mikor elkészült a kiköltöző Móricz Gimnázium új épülete – az egészet. Az eredetileg leányiskolaként működött intézményben az újraindulás óta lányok és fiúk együtt tanulnak. Az iskola igazgatótanácsa 1996. október 24-én tartott ülésén megalapította a Baár-Madas Református Gimnázium Általános Iskoláját, amely 1997. szeptemberében kezdte működését.
A Baár-Madas – eredményei és hagyományos nevelési elvei révén – 1907 és 1952 között a jó nevű fővárosi iskolák közé emelkedett. Mai hírét az országos tanulmányi versenyeken elért sok kiváló eredménye, átlagosan magas továbbtanulási eredményessége és az iskolák országos sorrendjében ezek alapján kivívott helye alapozza meg.

Az intézmény közoktatási feladatai:
a/ hat évfolyamos általános iskolai nevelés és oktatás
b/ hat és négy évfolyamos gimnáziumi nevelés és oktatás
c/ internátusi nevelés és ellátás

Osztályok/csoportok száma:
22 tanulócsoport (a/ általános iskola 6, b/ gimnázium 16)

Létszámadatok 2003. október 1-jén (feladatonkénti bontásban):
706 tanuló (a/161, b/545, c/81)

A felvehető tanulók / gyermekek száma (feladatonként):
a/ 23-25 fő az 1. osztályba,
b/ 62-66 fő a 7. osztályokba, 33-36 fő a 9. osztályba,
c/ 100-110 fő

Felvételi követelmény:
a/ iskolaérettség/taníthatóság, a család egyházi kötődése;
b/ jó alapképzettség, gördülékeny nyelvhasználat, elfogadható helyesírás, számolási és logikai készség, alapfokú tájékozottság a magyar történelemben, alapfokú bibliaismeret, egyházi kötődés;
c/ rászorultság, családi indok, tanulói jogviszony a Baár-Madasban

Idegen nyelv tanítása:
angol, német (4–12. évfolyamon); francia, olasz, latin (9–12. évfolyamon)

Képzési, szervezési sajátosságok:

  • állandó iskolaorvosi ügyelet, önálló rendelő, betegszoba;
  • gyógytestnevelés a testnevelés-órákkal párhuzamosan;
  • úszásoktatás, gyógyúszás;
  • számítástechnika szakmai képzés;
  • étkeztetés: 600 fős saját főzőkonyha, 120 fős étterem, büfé

Pedagógiai hitvallás:
Az iskola ideálja, modellje az a rend, mely az Úr Isten teremtett világában uralkodik. Tanítói/oktatói feladata ezért az, hogy ismereteket adjon növendékeinek e teremtő rend különféle megnyilvánulásairól. Nevelői feladata pedig az, hogy a fölismert rendet és a hozzá fűződő felelősséget a tanulók fejében – gondolkodásmódjában, döntéseiben – érvényre juttassa. E szándék miatt indokolt, hogy a világ szerkezetéről az iskolában át-adott ismeret minél gazdagabb és pontosabb legyen, azaz a korszerűség legyen az oktató munka egyik alapja. A tanulókat rá kell ébreszteni arra, hogy a világ működésének megismert törvényei szerénységre és mértékletességre intik azt, aki az ismereteket tiszta szívvel fogadja.
Mindeme külső és belső tudás átadásának két legfontosabb eszköze az ismeretek és a növendékek iránt érzett szeretet, és a világhoz való viszonyulásban állandóan mutatott nevelői példa.

Nevezetes diák:
Nemes Nagy Ágnes (1921-1994) költő, irodalmár

Nevezetes tanár:
Áprily Lajos (1934-1943) irodalom

Testvérintézmények:

  • Nagyberegi Református Líceum; Nagybereg, Kárpátalja, Ukrajna;
  • Nagyenyedi Líceum; Nagyenyed, Erdély, Románia;
  • Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy, Erdély, Románia;
  • Wilhelm Diess Gymnasium, Pocking, Bajorország, Német Szövetségi Köztársaság;

A diákönkormányzat szervezeti rendje:
Tanulócsoportonként 2-2 képviselő, vezetőség (elnök, alelnök, jegyző), esetenként egy-egy feladatra kijelölt biztosok

Az intézményről megjelent főbb írások bibliográfiája:

  • Szabó Előd: Cseresznyevirág – A Baár-Madas története 1907-1952, Budapest, 2001.
  • az iskola évkönyvei