Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola, Budapest

1188 Budapest, Nagykőrösi út 55-57.
Telefon: +36 (1) 294-5168; +36 (1) 292-0279
Fax: +36 (1) 294-5168; +36 (1) 292-0279

A fenntartó hivatalos (teljes) elnevezése:
Pestszentimrei Református Egyházközség és Budapest-Déli Református Egyházmegye

A fenntartó székhelye:
1188 Budapest, Rákóczi u. 81.

A fenntartó telefonszáma(i):
+36 (1) /295-3427

A fenntartó faxszáma(i):
+36 (1) /295-3427

A fenntartó honlapjának címe:
www.freeweb.bnet.it/pestimre/url

A fenntartó (elnökség) közérdekű E-mail címei:
peref@axelero.hu

Az intézmény (újra)alapításának éve:
2003

A régi, illetve új intézmény rövid története:
Az iskola elődje az Árpád Utcai Általános Iskola volt, amely 1907-ben alakult. Akkoriban még Pestszentimre nem volt Budapest része. Az iskola kis falusi iskola volt két osztályteremmel, egy igazgatóval és egy tanítóval. Három, magánházakban bérelt tan-terem tartozott még az iskolához. Amíg a településen nem épült fel a templom, addig az istentiszteleteket is itt tartották. A II. világháború okozta károkat a pedagógusok társadalmi munkában hozták létre és a 250 gyermek már egy kibővült intézményben tanulhatott. Ekkor lett a település a főváros része.
Az intézmény egészen 1986-ig működött ezen a helyen. Ekkorra már olyan mértékben korszerűtlenné vált, hogy döntés született egy új iskolaépület építéséről. Az 1986/87-es tanévet már a Budapest szélén felépült, új iskolában kezdték meg a tanárok és diákok. Az épület a kor színvonalának megfelelő, nyolc tanteremmel, szaktantermekkel, szertárakkal, tornateremmel rendelkező általános iskolaként készült el. 1990-ben felvette a Podhorszki János Általános Iskola nevet. (Az utca, ahol az iskola addig volt, a háború után nevet változtatott, s Podhorszki utca lett. A névadó, Podhorszki János antifasiszta ellenálló volt, akit a nyilasok 1945-ben meggyilkoltak.) Az épületet és a hozzá tartozó udvart a szülők segítségével folyamatosan bővítették, szépítették.
Az intézmény, mely gyermekközpontúságával, jó értelemben vett fegyelmével, nyugodt légkörével rendkívül népszerű a szülők és a gyerekek körében, 2003. szeptember 1-jétől (az önkormányzattal kötött szerződés értelmében) református oktatási intézményként folytatta működését, és felvette a Szenczi Molnár Albert nevet.

Az intézmény közoktatási feladatai:
8 évfolyamos általános iskola. Alapfokú oktató-nevelő tevékenység a református keresztény etikai és pedagógiai elveknek és hagyományoknak megfelelően a nemzeti tan-terv alapján. Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás biztosítása, felkészítés a tanulók érdeklődési körének, képességeinek, tehetségüknek megfelelő továbbtanulásra.

Osztályok/csoportok száma:
15 tanulócsoport
5 napközis csoport

Létszámadatok 2003. október 1-jén (feladatonkénti bontásban):
Alsó tagozat: 160 fő
felső tagozat: 191 fő
összesen: 351 fő

A felvehető tanuló/gyermek létszáma (feladatonként)
365 fő

Idegen nyelv tanítása:
Angol és német, 4. osztálytól kezdődően, csoportbontásban.

Képzési, szervezési sajátosságok:
Magas színvonalú vizuális kultúra és művészeti képzés.

Pedagógiai hitvallás:
Szellemiségünket, nevelőmunkánkat a református jelleg határozza meg Művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész polgáraivá kívánjuk nevelni tanulóinkat, akik mindenkor készek az örökölt és jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni, akik hazánk törvénytisztelő, szilárd erkölcsi alapon álló állampolgáraivá válnak, a magyar református egyháznak pedig vallásukat gyakorló, gyülekezetépítő tagjai lesznek.

A diákönkormányzat szervezeti rendje:
4. osztálytól felfelé, osztályonként 3 választott képviselő alkotja a Diáktanácsot, amely kéthetente ülésezik, a pedagógus segítő részvételével. A diáktanács 3 tagú elnökséget és elnököt választ. Évente két alkalommal hívja össze a tanulóifjúság egészét jelentő diákgyűlést.

Az intézményről megjelent főbb írások bibliográfiája:
Megalakult a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola. In.: Magyar Református Nevelés, 2003. október