Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma

6400 Kiskunhalas, Kossuth utca 14.
Telefon: +36 (77) 421-215
Fax: +36 (77) 421-177
www.szilady.halas.hu
kisrk@freemail.hu

Az intézmény mellett működő alapítvány elnevezése, adó- és számlaszáma:

  • Kiskunhalasi Református Oktatási Intézmények „Szilády Áron” Alapítványa
    (adószám: 19047094-1-03; számlaszám: 10402568-25611645)
  • Pro Lingua Idegennyelvi Alapítvány
    (adószám: 18354919-1-03; számlaszám: 10402568-25614727
  • Thúry József Alapítvány
    (adószám: 18345203-1-03; számlaszám: 1173206420041528)

A fenntartó hivatalos (teljes) elnevezése:
Kiskunhalasi Református Egyházközség

A fenntartó székhelye:
6400 Kiskunhalas, Hősök tere 2.

A fenntartó telefonszáma(i):
+36 (77) /423-321

A fenntartó faxszáma(i):
+36 (77) /421-177

Az intézmény (újra)alapításának éve:
1993

Az intézmény református elődjének elnevezése, illetve alapításának éve:

  • 1664-1868 Schola Reformata Halasiensis
  • 1868-1903 Kiskunhalasi Református Lyceum
  • 1903-1925 Kiskunhalasi Református Főgimnázium
  • 1926-1939 Kiskunhalasi Szilády Reálgimnázium
  • 1939-1948 Kiskunhalasi Szilády Áron Református Gimnázium

A régi, illetve új intézmény rövid története:
A Szilády Áron Református Gimnázium történetének kezdetei feltehetőleg a XVI. század közepén megkezdődött reformációig nyúlnak vissza, s 1592-ben már a reformátusok latin iskolájáról is tudunk. A hódoltság idején a betelepülő reformátusság mentette meg a várost az elnéptelenedéstől. Szultáni birtokként bizonyos önállóságot és kiváltságokat élvezve fejlődésnek is indult. Az egyház megerősödött, iskolája a Debreceni Kollégium particulájaként, annak támogatásával működött.
Az első írásos említés iskolánkról a „Schola Reformata Halasiensis”-ről a debreceni akadémikusok anyakönyvében található, mely megemlíti, hogy az 1660-ban subscribált Selymeri János Halasra ment rectornak. Az akkori tanárképzés sajátosságai miatt gimnáziumunk alapítási évének 1664-et tekintjük.
A „schola reformata halasiensis”-t 1822-től nevezték gimnáziumnak, ám az igazi fejlődés Szilády László (1812-1862) és fia Szilády Áron (1837-1922) református lelkészek szol-gálata idején történt meg. Munkásságuknak köszönhetően iskolánk tekintélyes helyet vívott ki a református iskolarendszerben. Az ehhez szükséges összeg előteremtésére az egyházi közbirtokok jövedelméből Szilády László kezdeményezésére alapítványt hoztak létre.
1892-re Kauser József tervei alapján felépült a neoreneszánsz emeletes épület a város által juttatott telken. Szilády Áron kora kiválóságait nyerte meg most már főgimnáziumi tanárnak. Munkájukhoz jól felszerelt könyvtár állt rendelkezésükre.
Szilády Áron 1922-ben bekövetkezett halála után az iskola felvette a két nagy lelkipásztor nevét: Református Szilády Gimnázium.
Az államosítás után iskolánk megtarthatta a Szilády nevet, s az új neve Állami Szilády Áron Általános Gimnázium, majd új tagozat indulása után pedig Szilády Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola lett. A nevelésben azonban a keresztyén értékrend helyett az ideológiai szempont került előtérbe.
Kiskunhalas a rendszerváltozás után sem akarta elveszíteni jó hírű gimnáziumát, az egyház azonban törvényes lehetőségével élve 1993-ra vissza akart térni az ősi falak közé. A Dunamelléki Egyházkerület püspöke, Dr. Hegedűs Lóránt mindent megtett azért, hogy helyreálljon a békesség a városban, ugyanakkor az ország déli része ne maradjon református középiskola nélkül. Kiskunhalas városa az egyházra eső kárpótlási keretösszegből végül 300 millió forintot kapott egy „világnézetileg semleges” középiskola, a Bibó István Gimnázium felépítésére.
Az egyházi iskola így 1993 őszén valóban megkezdhette működését. Először közös épületben az állami gimnáziummal, és csupán két osztállyal. Az 1994/95. tanévben 3 osztályt hatosztályos képzési formában, a másik hármat négyosztályos képzési formában taníthattunk.
Először 1997. május 10-én került sor ballagásra, mely során 33 tanuló búcsúzott el a gimnáziumunktól.

Az intézmény közoktatási feladatai:
Tiszta profilú gimnázium nyolc-, hat- és négyévfolyamos képzésekkel. A négyévfolyamos képzések érdeklődési körök szerinti csoportokból állnak: általános képzésű-, humán-, matematika-informatika-, biológia emelt szintű csoport.

Osztályok/csoportok száma:
A 2003/2004-es tanévben 18 osztályban tanulnak – az érdeklődési csoportok miatt bizonyos tantárgyakból – 25 tanulócsoportban.

Létszámadatok 2003. október 1-jén (feladatonkénti bontásban):

  • Nyolcévfolyamosok: 74 fő
  • Hatévfolyamosok: 143 fő
  • Négyévfolyamosok: 285 fő

A felvehető tanuló/gyermek létszáma (feladatonként):

  • Nyolcévfolyamosok: 25 fő
  • Hatévfolyamosok: 9 fő
  • Négyévfolyamosok:44 fő
  • Nyelvi előkészítő: 30 fő

Felvételi követelmény:

  • Nyolc- és a hatévfolyamos képzési forma: szóbeli meghallgatás, amelyen a szülők is jelen lehetnek (iskolaérettségettség, gondolkodásmód, viselkedéskultúra, kifejezőképesség)
  • A négyévfolyamos képzési forma: egy rövid fogalmazásból álló írásbeli felvételi vizsga.
  • A nulladik évfolyam: írásbeli vizsga angol vagy német nyelvből (nyelvi feladatsor és fordítás a kerettantervi tananyagra épülve) és egy rövid fogalmazás.

Idegen nyelv tanítása:
Nyolcévfolyamosok:
5-8. osztályig: Angol nyelv (4 óra/hét), utána a négyévfolyamos képzésnek megfelelő
Hatévfolyamosok:
7-8. osztályig: Angol nyelv (4 óra/hét) vagy Német nyelv (4 óra /hét), utána a négyévfolyamos képzésnek megfelelő
Négyévfolyamosok:
Angol nyelv (3 vagy 4 óra/hét)
Latin nyelv (3 óra/hét)
Német nyelv (3 vagy 4 óra /hét)
Nyelvi előkészítő évfolyam:
Angol nyelv (14 óra/hét)
Német nyelv (14 óra/hét)

Képzési, szervezési sajátosságok:
Iskolánk 8, 6 és 4 évfolyamos gimnázium. Minden képzési formában egy vagy két párhuzamos osztályt indítunk. Humán csoportban a magyar nyelv és irodalmat és a történelmet, reál csoportban a matematikát, az informatikát, a biológiát és a kémiát oktatjuk magasabb óraszámban. Az iskola által felkínált idegen nyelvek közül a diákok az angol nyelvet választhatják emelt szinten

Pedagógiai hitvallás:
Mottó: “Szeretet és minőség.”
„Az egyház, mint Jézus Krisztus teste, híveinek közössége, Urától azt a feladatot kapta, hogy terjessze az evangéliumot, kereszteljen, és a keresztyéneket istenfiúságuk tudatában nevelje az ahhoz illő életre.” (Máté 28/19-20.)

Nevezetes diák:

  • Szilády Áron (1837-1922): református lelkész, műfordító, irodalomttörténész, országgyűlési képviselő, MTA-tag, a 8 osztályos új (ma is létező) gimnázium megteremtője és felvirágoztatója
  • Sütő József (1905-1995): magyar-latin-angol-orosz szakos tanár. 1962-67: a kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum nyelvtanára. Több száz cikket írt a Magyar Nyelvőrbe, a Forrásba, az Irodalomtörténeti Közleményekbe
  • Fridrich Lajos (1885-1962): gépészmérnök. A Kiskunhalasi Református Főgimnáziumban érettségizett 1904-ben. Villamosság, energiahálózatok, rádiózás, gépmodellek, gőzgépek, csillagászat, zene és a sport érdekelte. A Halas Villamos Rt vezető mérnöke, Óbecsén villamos erőművet épített. 1941-44 között nagyértékű műszereket, berendezéseket adott a gimnáziumnak. 1952-től fizikát tanított a gimnáziumban.
  • Bacsó Benő (1913-1988):t anár. 1932-ben érettségizett a helyi gimnáziumban. 1938-ban Debrecenben matematika-fizika-kémia szakos tanári diplomát szerzett. A Soproni Honvédtiszti Nevelő Intézetben, majd a Nagyváradi Hadapród Iskolában tanított, 5 kémia tankönyvet írt. 1949-től 1974-ig a Szilády Áron Gimnáziumban tanított. 1995-ben a honvédelmi miniszter posztumusz ezredessé léptette elő.
  • Wiegandt Richárd: Matematikus
  • Gulyás Sándor (1892-1957): A gimnáziumot a halasi gimnáziumban fejezte be 1912-ben. 1912-1916. az Eötvös Kollégium tagja. 1917-ben magyar-latin-angol szakos diplomát kapott. 1919-1948-ig a halasi gimnázium tanára, többször igazgatója.
  • Marosi Sándor: MTA levelező tagja, Magyar Földrajzi Társaság elnöke.
  • Gaál Endre (1834-1906): A középiskola alsó 4 évét a halasi gimnáziumban végezte. 1856-1899. a halasi gimnáziumban földrajz-történelem szakos tanár, református lelkész.
  • Korda Imre (1853-1914): gimnáziumi tanár, író. A halasi gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. 1881-1910-ig a halasi gimnázium tanára (magyar irodalom-bölcselet). Újságíró, fordító, tankönyvíró. 1882-85 között az első halasi hetilapot, a Halasi Újságot szerkesztette.
  • Henni Géza: futballkapus.
  • Nagy Czirok László: múzeológus.
  • Lakatos Vincze: író, filmrendező.
  • Dr. Gargya László: fizikus.
  • Goór Imre: festőművész.
  • Kannás Alajos: költő.
  • Miklósa Erika (1970- ): operaénekes.
  • Borbényi Zita (1950- ): egyetemi tanár.
  • Lakó György (1908-1997): a MTA levelező tagja, nyelvész, egyetemi tanár
  • Dr. Tóth Károly (1876-1928): egyetemi tanár, jogtudós, a felsőház tagja
  • Dr. Tóth Lajos (1876-1936): a MTA levelező tagja, jogtudós, egyetemi tanár, a felsőház tagja

Nevezetes tanár:

  • Dr. Farkas Imre (1837-1920): a Gimnázium igazgatója (1868-1869)
  • Dékáni Árpád (1861-1931): a Gimnázium rajztanára (1885-1906), a halasi csipke első tervezője
  • Gyárfás István (1822-1883): a Gimnázium tanítványa, az MTA tagja, jászkunkutató, jog- és történetíró, táblaíró
  • Dr. Halasy Nagy József (1885-1976): a Gimnázium tanára (1905-1920), filozófus és jogtudós
  • Kristóf József (1885-1935): mennyiségtan-fizika szakos tanár (1897-1924): a Gimnázium igazgatója (1924-1935)
  • Pataky Dezső (1872-1906): történelem-földrajz szakos tanár (1899-1911), a Gimnázium igazgatója (1911-1924), kiskunhalasi református lelkész (1924-1936)
  • Ecsegi Csontó Lajos (1875-1906): a Gimnázium igazgatója (1864-65, 1869-70, 1872-1874, 1876-94)
  • Szathmáry Sándor (1853-1912): mennyiségtan-természettan szakos tanár (18781899), a Gimnázium igazgatója (1899-1911)
  • Péter Miklós (1823-1887): a Gimnázium igazgatója (1871-1872, 1874-1876)
  • Gaál Endre (1834-1906): a Gimnázium igazgatója (1867-1868-1894-1899)
  • Kiséri Péter Dénes (1837-1904): kiskunhalasi református főgondnok (18771900), író, a gimnázium egyik alapítója
  • Gulyás Sándor (1893-1957): magyar-latin-angol szakos tanár (1919-től), a Gimnázium igazgatója (1935-1945)
  • Baksay Sándor (1832-1915): a Gimnázium tanára (1855-1862), Dunamelléki református püspök, a MTA tagja
  • Korda Imre (1853-1914): a Gimnázium tanára (1881-1910), lapszerkesztő (Halasi Újság)
  • Thúry József (1861-1906): a Gimnázium tanára (1888-1906), orientalista, a MTA levelező tagja

Testvérintézmények:

  • Kretingai Ferencesrendi Gimnázium (Litvánia)
  • Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium (Románia)
  • Kasper Zeuß Gimnázium (Németország)
  • Ritter von Traitteur Hauptschule Forchheim (Németország)
  • Figuiera da Foz-i Általános Iskola (Spanyolország)

A diákönkormányzat szervezeti rendje:
A Diáktanács az iskola diákságának érdekvédelmi és döntéshozó szerve. Osztályonként képviselő lehet tagja. Elnökét a Diáktanács jelöli a képviselők közül, és a diákok választják meg. Vezetősége az Elnökség. A Diáktanács havonta ülésezik, pénzügyeit a Gazdasági Hivatal intézi. Jogszerű működését közvetlenül a gimnázium igazgatója, közvetve az Igazgatótanács felügyeli.

Az intézményről megjelent főbb írások bibliográfiája:

  • Bognár Zoltán: Szilády Áron. Budapest, 1987.
  • Dr. Gszelmann Ádám: Elemi oktatás Kiskunhalason. Halasi Téka 19. 1998.
  • Kiskunhalas Almanach. Szerkesztette Szakál Aurél. Kiskunhalas. 2002.
  • Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Szerkesztette Janó János. 1965.
  • Laki Rita: A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtára = Halasi Múzeum 2. 2004.
  • Nagy Szeder István: Kiskunhalas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének története. Kiskunhalas, 1936.
  • Sütő József: Századok lelke. Halasi Téka 16. Kiskunhalas, 1995.
  • Táczi Szabó Győző: Gimnáziumunk társadalomrajza. (Az 1940-41. tanévi Értesítőben megjelent tanulmány különnyomata), Práger Nyomda, Kiskunhalas, 1941.
  • Tooth János: A Kiskunhalasi Református Eklézsia Históriája 1823. Kézzel írott, bőrkötésben, Ref. Egyház Irattára, Kiskunhalas.
  • Tooth János: Kis-Kun-Halas története. Nagykőrös, 1861.
  • A Kiskunhalasi Református Szilády Reálgimnázium Öregdiákszövetségének Emlékkönyve. Szerkesztette Zámbó Aurél, 1934
  • Wicker Erika: „Halasi Múzeum” I. Régiséggyűjtemények, múzeumalapítók a múlt századi Kiskunhalason (1824-1874). Halasi Téka 9. Kiskunhalas, 1989.
  • Wicker Erika: „Halasi Múzeum” II. A gimnázium érem- és régiségtár története (1874-1949) Halasi Téka 10-11. Kiskunhalas, 1990.