A református közoktatás a 2009/10. tanévben

2009/09/16

Tanévnyitó gondolatok - elhangott az Országos Református Tanévnyitón (Tata, 2009. augusztus 29.)

A református közoktatás a 2009/10. tanévben

 

Főtiszteletű Püspök és Főjegyző Urak!

Tisztelt Főgondnok és Polgármester Urak!

Kedves Vendégeink!

 

A református közoktatás 2009/10. tanévének megnyitása után mindenekelőtt köszöntjük új intézményeinket: a Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolát valamint a Szentendrei Református Óvodát. Karcagon már az 1990-es években kísérlet történt – református tagozat formájában – a keresztyén nevelés újraindítására középfokon, viszont a világnézeti semlegességnek nevezett ellenáradat, akkor még győzött. Külön öröm, hogy a karcagi középiskolával továbbépül a református szakképzés palettája is. Szentendre kiváló példája a különböző etnikai és vallási közösségek összefogásának. Most a települési önkormányzati és a református egyházi közösség fogott össze a közösségépítő egyházi óvodáztatás biztosítása érdekében. Ezzel a gyakorlatban is értelmet adtak annak a sokat hangoztatott alkotmányos jognak, hogy a szülők megválaszthatják az intézményt és dönthetnek a világnézeti elkötelezettség mellett.

A 2 új intézmény mellett 4 intézményünk gyarapodott új egységgel. Biharkeresztesen a Gárdonyi Zoltán Református Művészetoktatási Intézmény 2 osztállyal induló általános iskolával egészült ki, ezzel biztosítva a művészetoktatás jövőjét is. Hajdúhadházon az óvodát egy 6 osztállyal induló általános iskolával bővítették. Pécsett a református kollégium 4 csoportos óvodával gyarapodott. Halásztelken pedig a Bocskai középiskola az alapfokú művészetoktatás intézményegységgel immár az 5. közoktatási feladatot vállalta fel.

Összességében a 2009/10. tanévben így 179 közoktatási feladatot lát el 118 intézmény keretei között a református közoktatás. 35 óvoda, 66 általános iskola, 27 gimnázium, 5 szakközépiskola, 3 szakiskola, 12 művészetoktatási, 6 gyógypedagógiai intézmény, 22 diákotthon, valamint 2 pedagógiai szakszolgálat és 1 pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény látja el a közfeladatot. A többcélú intézmények száma 38.

Az elmúlt esztendők reformnak nevezett őrülete után joggal tették fel sokan a kérdést az elmúlt napokban: mit vár a református oktatás a 2009/10. tanévtől? Erre a kérdésre nem válaszolhatjuk sablonosan, hogy „semmit” vagy „semmi jót”, hisz mindig bízunk abban, hogy olyan kormányzati oktatáspolitikával találkozhatunk, mivel a közösségépítő oktatási programok megvalósításáért vállvetve küzdhetünk. Ebben mutatott példát 2009-ben Karcag, Szentendre, Hajdúhadház és Pécs.

2009 szeptemberéhez közeledve azonban csak azt mondhatjuk el, hogy atekintetben nyugodt tanévet várhatunk, hogy újabb jogszabály-módosítások most nem terelik el a pedagógusok figyelmét a nevelő-oktató munkáról. [Talán az erő és a lendület fogyott el? Vagy már mindent s mindennek az ellenkezőjét is kipróbálták?] Éppen elég a korábbi kártékony döntések e tanévre is áthúzódó következményeinek a kezelése.

Kiszámíthatatlanok a következményei a tehetséggondozás szempontjából az ún. nem szakrendszerű oktatás bevezetésének – immár a 6. évfolyamon. A kertek alatt megváltoztatták Magyarország iskolaszerkezetét.

A történelmi egyházak középfokú iskolarendszerét (gimnáziumait, szakközépiskoláit és szakiskoláit) is célba vették akkor, mikor 2008-ban megváltoztatták a középfokú felvételi eljárás rendjét. Korlátozzák a vallásilag elkötelezett intézmény azon jogát, hogy vizsgálhassa a jelentkezők vallási, világnézeti elkötelezettségét. Mindez súlyosan sérti az egyházi oktatás autonómiáját, törekvéseiben a szlovák nyelvtörvényhez és az új ukrán érettségi rendszerhez hasonlítható. A tavaly bevezetett új rend betartását 2009. november 2-ától hatóságilag is ellenőrzik. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy személyesen is találkozhassunk leendő tanítványainkkal s szüleikkel. Ebből nem engedünk, s főleg NEM félünk.

Azt már nem mondhatjuk, hogy kiszámíthatatlan, mivel éppen már kiszámítható a felsőoktatás bolognai rendszer szerinti hirtelen átalakításának hatása a pedagógus utánpótlást tekintve. A mesterképzésre természettudományos pedagógus szakokra felvettek igen alacsony száma megmutatja, hogy 2-3 év múlva gyakorlatilag elapad a kémia és fizika tanárok utánpótlása. Intézményeinknek tudatosan kell gondoskodni az utánpótlás neveléséről. Ez korábban is a református oktatás erősségének számított.

2009. szeptember 1-jével tovább csökken az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartók normatív állami támogatása. Ez elviekben azt jelenti, hogy az egyházi közoktatási kiegészítő támogatás számítási alapját is képező önkormányzati saját erő mértéke emelkedik. Ha nem látjuk a kiegészítő támogatás emelkedését a 2010. esztendő költségvetési törvényének tervezetében, akkor a költségvetés alkotóinak matematikai kompetenciáit, eszköztudását kell kétségbe vonnunk.

A kártékony intézkedések hatásainak a vizsgálatakor a legnehezebb szólni a szociális biztonság elvesztéséről. Az elmúlt héten intézményeink már tapasztalták, hogy a létbizonytalanságba taszított családok nem képesek az iskolakezdés költségeit vállalni, így nagy az iskoláinkkal szembeni elvárás. A tanév közben az – állam által büszkén hangoztatott – ingyenes és kedvezményes diákétkeztetés terheihez szintén csak jelképes az állami hozzájárulás. Ismételten, immár sokadszor, az iskolának kell biztosítania a szociális hálót. Kérdés azonban, hogy miből?

Összefoglalva: a 2009/10. tanévben megkezdődik a kárfelmérés és a helyreállítás. Folytatnunk kell a közösségépítő keresztyén nevelés továbbépítésének stratégia-szerű kidolgozását, mivel nem adhatjuk fel azon reményünket, hogy egyszer programjaink összhangba kerülnek a kormányzat közoktatás-politikájával. Mindezt olyan körülmények között kell biztosítanunk, hogy az állami források a működtetés legalapvetőbb feltételeit sem biztosítják.

 

Tata, 2009. augusztus 29.

 

 

      Papp Kornél

zsinati irodavezető